Magunkról

Kedves látogató! Szeretnénk felhívni a figyelmét hogy elindítottuk a www.belgianbeerspirit.hu oldalunkat, ahol tájékozódhat arról hogyen léphet velünk partneri kapcsolatba.

A Belgian Beer Spirit egy olyan társulás, melynek célja a minőségi belga sör kultúrájának terjesztése hazánkban. Évek hosszú munkájával elértük, hogy a magyar közönség is széles körben megismerhette a méltán híres belga söröket. Szeretne csatlakozni ehhez a máig is bővülő körhöz? Persze tudnia kell, mit adunk azért cserébe, hogy Ön is népszerűsíti nedüinket.

Nem Ön lesz az első aki csatlakozik hozzánk, és nem is az utolsó. Tekintse meg azokat a helyszíneket, amiket már felszereltünk!

A belga sörök a legváltozatosabb formákban készülnek – a szokványos világos láger sörtől az ezoterikus vonzerejű báránysörön át a flamand vörösig. A belga sörfőzés eredete a középkorig nyúlik vissza, mikor is a kolostorok kezdték meg az előállításukat. A belga sörgyártást segítette elő az 1919-es Vandervelde törvény mely megtiltotta a szeszárusítást a sörözőkben, beleértve a magasabb alkoholszintű söröket is. A Vandervelde törvényt 1983-ban helyezték hatályon kívül.

Az elismert belga sör sok sörszerető kedvence. Bár a sörgyártás Belgiumban az Inbev és Alken Maes kezében van kb. 125 sörfőzde működik még rajtuk kívül az országban, akik kb. 500 sztenderd sört állítanak elő.

Palackozás és hozzáférhetőség

Manapság a belga sört barna – vagy néha sötétzöld –, kupakolt üvegekben árulják – a napsugárzás negatív hatását elkerülendő. Parafadugós, vagy fémtetős, esetleg mindkét féle zárással. Némelyik sört üvegben erjesztik újra – a végső fermentációs fázisban. Ezek "bottle-conditioned" címkével vannak ellátva. Bár minden fontosabb sörfajta megvásárolható a szupermarketekben, sörfőző italközpontok létesültek szerte az országban, általában sokkal szélesebb választékkal, talán kissé magasabb árfekvésben. Amerikában jó ha számolunk azzal hogy a belga söröknek magasabb alkoholtartalma van mint az a sörtörvényben engedélyezett, és általában csak likőrüzletekben kaphatók.

Szerencsére sok száz csapszék – a nevük cafés Belgiumban – található szerte az országban a sörök széles választékát kínálva. Valószínűleg nagy gondossággal fogják felszolgálni is. Hogy teljes mértékben élvezhessük a belga sörök változatos ízeit, minden sört a megfelelő pohárban és ideális hőfokon kell felszolgálni – ez általában pincehideg: 8-15 C avagy 46-59 F. A belga sörök nagytöbbsége csak üvegben kapható. Csapolt sörök a pilznerek és az épp akciós sörök. A vállalkozóbb kedvűek számára szüreti sörök könnyen hozzáférhetők.

Bár a sörházak százai állnak nyitva Belgium-szerte, a leghíresebbek a Bier Circus, a L’Atelier, a Chez Moeder Lambic és a Delirium Café Brüsszelben, a Kulminator és a ’t Oud Arsenaal Antwerpenben, a De Garre és a ’t Brugs Beertje Brugge-ben, a Het Hemelrijk Hasseltben és a Het Waterhuis aan de Bierkant, a Hopduvel és a Trappistenhuis Gentben.

Külsőre minden sörnek saját üvege van. Az egyszerű üvegalakon felül – széles szájú talpas pohár, íves tulipánüveg, magas pilsener, stb. Mindegyik üvegen fel van tüntetve a név vagy a logo. A különböző alakokat a sörök ízének és aromájának kiemelésére tervezték. Ezek különböző utakat adnak az üveg oldalán felfelé gyöngyöző buborékoknak. Amerika is átvette az utóbbi időben ezt az üvegkészítési szokást, nagyban a belga sörfőzők nyomására, hogy azok termékei megfelelő külalakban jelenhessenek meg.

Különböző üvegméretek lehetnek: 250 ml, 330 ml 375 ml 750 ml és a 750 ml többszörösei. a 375 ml-és nagyság a lambic-hoz tartozik általában. Már sörök 250, 330 -as méretben – fajtától függően vannak. A nagyobb üvegek (750 ml-esek) majdnem minden élelmiszerboltban kaphatók, de gyakran kevés választási lehetőséggel. A ritkább, nagyobb méretű üvegeket a pezsgőkre jellemző terminológiával illetik. A belga cafék-ban demi/fél üveget rendelésekor 500 ml-es üveget hoznak ki – csapolva vagy két 250 ml-es üveget bontanak, míg Franciaországban a fél 250 ml-es üveget jelent.

Belgium külföldön különleges világos söreiről ismert. A közönséges, üvegben fermentált pilsner láger vezet mind a hazai fogyasztásban, mind az exportban. Gyenge erjesztésűként osztályozzák. Világos színükről és finom ízükről ismerhetők fel. A pilsnerek adják a belga sörgyártás 75%-át. Külföldön a legismertebb a Stella Artois, a Jupiler a Maes Pils-zel együtt Belgiumban a legnépszerűbb.

Fehér sör – búza sörök

Különálló sörfajta a búzasör, witbier Hollandiában. Gyakran koriandert és narancshéjat is tartalmaz. 400 éves sörfőzési módja az 1950-es években kihalt. Pierre Celis élesztette újra a Hoegaarden sörfőzdében. Celis vezette be a típust Amerikába, ahol sok gyakorlott sörfőző mester kezdte gyártani a belga fehéret (Wit).

Néhány klasszikus példa a La Binchoise Blond, Hoegaarden, Brugs és Steendonk, Blanche d’ Namur, Blanche d’ Bruxelles és a Blanche d’ Ardenne.. Hagyományosan a fehér söröket a Brabant régió keleti részén főzik. Alkoholtartalmuk alacsony, és ezek a sörök igen frissítő hatásúak. A fehér sörök finoman édeskések a felhasznált búza miatt. Mindegyiket tovább ízesítik általában narancshéjjal és korianderrel, de néhány típus köményt, kardamont és paradise szemeket is tartalmaz. Jellemzően nyáron, frissítőként citromkarikával szolgálják fel.

Abbey – apátsági sörök

Az Abbey söröket – bieres d abbaye vagy abdijbier – egyszerű sörfőzők készítik. Nevüket működő, vagy már nem funkcionáló apátságokról kapják. A nemzetközileg legismertebb fajta Abbey sör az Inbev Leffe-je. Európa és lassan világszerte ismert és „elismert” apátsági sörök még a Tripel Karmeliet, Maredsous, Corsendonk, St Martin, St Benoit, Floreffe.

Ahogy a trappista sör nem, az Abbey sörök sem csak egy sörtípust jelentenek, hanem számos sörtípust foglalnak magukba. Minden egyes márkanév alatt számos sörféleséget állítanak elő a világos vagy barna fajtában, ált. 6,5% alkoholtartalommal. Csapolva és erősebb, üveges sörökként is, dupla vagy tripla kiszerelésben is kaphatók.

A trappista sörökkel ellentétben a apátsági sörök nem szerzetesek felügyelete alatt készülnek. Hivatalosan apátsági söröknek hívják azokat az engedélyezett söröket, melyek egy kolostor nevét és receptúráját használják fel, ha maga már beszüntette a sörfőzést. Csak néhány sörfajta készül igazi kolostorban.

Dubbel – barna sör

A 19. sz.-ban fejlesztették ki a Westmalle-i trappista közösségekben. Ma néhány kereskedelmi sörfőzde használja a kolostor nevét. Erős barnasörük -Dubbel- elnevezésére. Tipikusan 6-8%-os alkoholtartalmú. A legtöbb trappista sörfőzdében készül dubbel. Legismertebb dubbel sörök: Westmalle, Floreffe, La Trappe ( Hollandia ), St Idesbald Maredsous 8 dubbel. Jellemzően üveges sör.

Tripel - világos (általában)

Többszörös érleléssel készül és alkohol toleráns erjesztőbaktérium-törzset alkalmaz, mely jobban kihozza az alkoholt és az ízeket. Világos_ mint a Duvel, Delirium Tremens, Brigand, Carolus, La Trappe (Holland ), Deugniet, Floreffe, Kasteel, Maredsous, Villers, Waterloo, Westmalle Barna ( félbarna ) _ Kwak, Chimay Bleue, Verboden Vrucht.

Lambic

A lambic általában 70% árpamaláta és 30% búza keverékéből készül, főzés után spontán erjedéssel. Lambic-ok a legjobban erjesztettől a gyengén erjesztett fajtákig terjednek. Erősen kesernyés ízű sör. Helyi jellegzetességnek tartják Brüsszel környékén. Csak Brüsszel környékén és a Senne völgyben főzik ezt a fajtát. A Lambic-ot fermentálhatják több baktériumfajtával is. Ennek során cukor hozzáadásával alkohol és szén-dioxid fejlődik, és különleges ízhatást ad. A lambic sör az egyetlen sörfajta mely spontán érésen megy keresztül. Meglehetősen hosszú öregedési folyamat során mely 3- 6 hónaptól 2 - 3 évig, – a teljes érlelésig – is elhúzódhat. A lambicokat három alosztályba sorolhatjuk: a gueuze, a gyümölcs-lambic és a faro.
Az első, a gueuze vegyíti az alul- és a túlérlelt sört, hogy ezzel stimulálja a második fermentációt. Sokat fektetve tárolnak, mint a finom borokat. Ezért csak az érlelési helyükön, vagy néhány Brüsszeli és környéki café-ban árulják. A főbb fajták a Chapeau, Mort Subite, Belle Vue, a Cantillon és a Saint Louis. Néhány nagy sörfőzde mint a Mort Subite és a Saint Louis nem ért egyet az ortodox lambic sör készítéssel, és további cukrot adagolnak a sört édesítendő. A Gueuze-t informálisan Brüsszel pezsgőjének is hívják. Korai szüretelésű összetevőkből készült fiatal Lambik sörből egyfajta pezsgő sört hoznak létre. Nagy képviselői a fajtának Girardin, az Oud Beersel, a 3 Fonteinen, a Cantillon és a Boon. A gyümölcssöröknél gyümölcs vagy gyümölcskoncentrátumot adnak Lambic sörhöz. A legjellemzőbb fajta a Kriek – cseresznye. A felhasznált gyümölcsök lehetnek még málna -Framboise, kajszi és szeder. Kriek és Framboise-nál a gyümölcsöt azért adják hozzá, hogy előidézze a második fermentációt. Az utolsó lambic-féle a Faro, hozzáadott cukorral vagy karamellel, ami azonnali érési folyamatot indít el.

Flamand vörös

Rodenbach fejlesztette márka, mely egy évszázada jött létre. Megkülönböztető jellemzője technikai nézőpontból a speciálisan pörkölt maláta. Az érés számos egyszerű erjesztőbaktérium és laktobacilus-kultúra által – melyekkel a joghurtot is készítik- tölgyfában történik. Az eredmény finom, erős sör, mély vöröses barna árnyalattal, nagyon jellemző ízletes savas, gyümölcsös aromával.

Amber

Brit típusú világos sörök – bár gyengén erjesztettek- melyeket a 20. sz. első felében fejlesztettek ki, hogy a jó ítélőképességű belga ízléshez alkalmazkodjon. A piacvezető Palm-nak igen ízletes majdhogynem ragadós, cuppogós aromája van. A De Koninck fajta jól megkülönböztethető szférikus üvegalakjáról. A Bollekes- széles körben népszerű szülővárosában, Antwerpenben, egyike lévén a sokbelgikumnak, melyre a notoriusan soviniszta helyiek büszkék lehetnek.

Saison

Üvegben érlelt, „vidéki” világos sör. Főleg vallóniában állítják elő. A szezonális sörök alacsonyabb alkoholtartalmúak és könnyű vagy közepes testességükről felismerhetők. A világosabb és gyakran gyümölcsösebb íz ideális a meleg évszakban.

Trappista sör

A trappista sör megnevezést azokra a sörökre alkalmazzák, amelyeket a trappista szerzetesek főznek. A ma is működő 102 trappista kolostorból (2008-as adat) hét foglalkozik sörfőzéssel, abből hat Belgiumban és egy Hollandiában található. Csak ez a hét sörfőzde használhatja az Authentic Trappist Product logót, amely jelzi, hogy a termék elkészítése során betartották a Nemzetközi Trappista Szövetség (International Trappist Association) által előírt követelményeket

Története
A trappista rend a ciszterci rend egyik kolostorából, a franciaországi La Trappe-ból származik. 1664-ben La Trappe apátja, Armand-Jean Bouthillier de Rancé (1626. január 9. – 1700. október 12.) reformokat vezetett be az apátságban, amelyekkel visszatértek a ciszterci rend szigorához. Ekkor született meg a Ciszteri Rend Szigorú Követőinek („Ordo Cisterciensis Strictioris Observantiae”) rendje, amelyet az első kolostor után trappistának neveztek el. A rend megalakulása óta számos szabályt enyhítettek, de működésük egyik alappillére, hogy az apátságok továbbra is önnfenntartóak, saját maguk teremtik elő működésük költségeit.

A monasztikus rendekhez csatolt sörfőzdék Európa minden részén léteztek már a középkor óta, és a rend megalakulása után a trappisták is foglalkoztak a sörfőzéssel. A La Trappe apátság sörfőzdéjét 1685-ben alapították, majd később más országokban található trappista apátságok is átvették ezt a szokást. Más szerzetesrendekhez hasonlóan a sört elsősorban a monasztikus közösség szükségleteinek fedezésére főzték. Manapság a trappista sörfőzdék szintén az apátságok működését támogatják, illetve a fennmaradó profitot jótékony célokra fordítják. A francia forradalom, illetve a két világháború során számos trappista apátság sörfőzdéje megsemmisült, korábban viszont igen aktívak voltak: 8 sörfőzde működött Franciaországban, 6 Belgiumban, 2 Hollandiában és egy-egy Németországban, Ausztriában, Boszniában és feltehetően más országokban is.

Ma már csak hét trappista apátság foglalkozik sörfőzéssel, ezek közül hat Belgiumban és egy Hollandiában található. A 20. században a trappista sörök népszerűsége miatt számos utánzat jelent meg, amely a trappista nevet, logót és általában egy sört tartó szerzetes felhasználva próbálják a terméket népszerűsíteni. Mivel a szerzetesek non-profit tevékenységet végeznek, ezért különféle jogi akadályok miatt hosszú ideg nem tudtak fellépni ez ellen, végül 1962-ben Gent városában indítottak pert egy helyi sörfőzde ellen.